Google News (piaci + magyar keresés), CNBC (top, markets, economy), MarketWatch, Investing.com, Seeking Alpha, Yahoo Finance, SEC EDGAR (vállalati bejelentések), Federal Reserve, ECB, Portfolio.hu, Napi.hu, HVG Gazdaság — párhuzamosan letöltve, jellemzően 380–420 egyedi hír naponta.
Minden hír relevanciát kap (0–100): forrás megbízhatósága (SEC/Fed/ECB=100%, kis portál=55%), eseménytípus (negyedéves eredmény: +30 pont, kamatdöntés: +28), frissesség (2 óránál frissebb: +20). Az azonos témájú cikkeket Levenshtein-hasonlóság alapján egyetlen hírként kezeli a rendszer.
Nem csak indexek: a VIX mellett a teljes hozamgörbe (3 hónap, 5 és 10 év), a hitelpiaci stressz (high yield vs befektetési fokozat), nyersanyagok (olaj, réz), Bitcoin, devizák (EUR/USD, USD/HUF, EUR/HUF), kilenc amerikai szektor és a piaci szélesség (egyenlő súlyú vs kapitalizáció-súlyozott S&P). Ebből a rendszer származtatott jelzéseket számol: inverz-e a hozamgörbe, szűk-e a rali, van-e hitelpiaci stressz. A magyar piacot szintetikus index közelíti (OTP, MOL, Richter, Magyar Telekom egyenlő súllyal), mert a BUX index adata a Yahoo-n nem elérhető.
Az AI szabadon választ: amerikai, európai vagy magyar részvény, illetve ETF. Ebben a körben 8–14 jelöltet állít össze, és webkereséssel ELLENŐRZI a mai katalizátorokat — így nem a betanítási emlékezetéből dolgozik olyan tényeknél, amelyek ma változhattak. Minden jelölthez meg kell nevezni a konkrét mai okot.
Minden jelöltre letöltjük a VALÓS adatokat: mai ár, 1/3/6/12 hónapos hozam, RSI, ATR (napi átlagos kilengés), évesített volatilitás, SMA50/SMA200-hoz mért helyzet, 52 hetes sáv, illetve részvényeknél P/E, előretekintő P/E, PEG, P/B, EV/EBITDA, osztalékhozam, béta, marzs, árbevétel- és EPS-növekedés, elemzői célár és a következő gyorsjelentés dátuma. Enélkül az AI csak becsülni tudná az értékeltséget — így viszont mért számokból dolgozik. Az érvénytelen vagy elgépelt tickerek itt kiesnek.
A valós adatok birtokában az AI kiválasztja a végső hármat: két középtávú ajánlást (kb. 6 hónap, legalább 20% célhozammal) és egy hosszú távú növekedési pozíciót (1-2 év, 50%+ céllal). A rendszer nem néhány százalékos mozgásokra játszik — a néhány százalékos célt adó ötletek eleve kiesnek. A stop-loss nem kerek százalék, hanem a papír tényleges volatilitásához (ATR) és az időtávhoz igazított árszint: fél éves tartásnál a szűk stop garantáltan kiütne a tézis beérése előtt, ezért itt jellemzően 3-5×ATR a mérték. Minden ajánlás konkrét belépő, stop és célárat kap a saját valutájában, a nyereség/veszteség aránnyal és a javasolt portfólió-aránnyal együtt.
A harmadik ajánlás külön logikát követ: nem a mai hírre, hanem 1-2 éves strukturális hajtóerőre épül, ahol reálisan elérhető az 50%+ emelkedés. Ilyen téma lehet a robotika és ipari automatizálás, a villamosenergia-hálózat bővítése, a nukleáris reneszánsz és urán, a félvezető-kapacitás, vagy az európai védelmi ipar. A feltétel, hogy a növekedés mögött már ma is mérhető megrendelésállomány, beruházási ciklus vagy szabályozói kényszer álljon — nem puszta hype. Itt a tematikus ETF előnyt élvez az egyedi részvénnyel szemben, mert egy több éves tartásnál szétteríti a vállalati kockázatot. A stop szándékosan tág (jellemzően 20-30%): nem a napi ingadozásra szól, hanem arra a szintre, ahol a tézis megdőlt.
Az EU PRIIPs/KID szabályozás miatt a magyar lakossági brókerek (Revolut, OTP SingleMarket) nem engedik megvenni az amerikai bejegyzésű ETF-eket — sem az SPY-t, sem a QQQ-t, sem a tematikus alapokat, mint a BOTZ vagy az ICLN. A rendszer ezért kizárólag európai tőzsdén jegyzett UCITS ETF-et ajánlhat (pl. CSPX.L, SXR8.DE, 2B76.DE, URNU.DE), ellenőrzött tickerlistáról. Egyedi részvényekre — amerikai, európai és BÉT egyaránt — ez a korlátozás nem vonatkozik. Az amerikai ETF-ek továbbra is szerepelnek a piaci kontextusban, de csak adatforrásként, nem ajánlásként.
Minden ajánlás automatikusan visszamérésre kerül 1, 3 és 6 hónap, valamint 1 és 2 év múlva. Az alfa mindig a papír saját devizájában mért benchmarkhoz számol: dolláros papír az S&P 500-hoz (SPY), eurós a Stoxx Europe 600-hoz (EXSA.DE), fontos az FTSE 100-hoz, forintos a BÉT-kosárhoz — így a devizaárfolyam mozgása nem torzítja az eredményt. A középtávú ajánlásokat a 6 hónapos, a hosszú távú növekedésit az 1 és 2 éves oszlop értékeli érdemben; a rövidebb távokon a nagy ingadozás normális. A confidence-kalibráció is a 6 hónapos horizonton méri a beválást. A korábbi confidence-szintek tényleges beválási aránya visszacsatolásként bekerül a következő napi elemzésbe, és az AI ennek megfelelően kalibrálja magát.
A rendszer minden futáskor visszaméri az összes korábbi ajánlását, és megmutatja az AI-nak, mi működött és mi nem: a benchmarkot verő ajánlások arányát 3 és 6 hónapos távon, bontva a belépési helyzet (erős felfutás után vagy sem, volt-e túlértékeltségi figyelmeztetés), az instrumentum típusa és a meggyőződés szerint. A 637 ajánlásos múlt visszamérése alapján a promptba beépültek a több időszakban is megismétlődő tanulságok: a defenzív makrófogadások (arany, hosszú kötvény) és a tőkeáttételes ETF-ek voltak a fő veszteségforrás, az erős felfutás utáni belépést 1-3 hónapon belül jellemzően alulteljesítés követte, a túlértékeltségi figyelmeztetés pedig valós jelzésnek bizonyult. Ugyanez a mérés kiszűri az adathibákat is — például ha egy tickert azóta más cég használ. Három tanulási csatorna van: (1) összesített arányok a belépési helyzet és az instrumentum szerint; (2) a stop- és célár-szintek beválása — milyen gyakran ütött ki a stop, és milyen gyorsan (a régi 30 napos, −5,5%-os stopok fele kiütött két héten belül, ezért kell az ingadozáshoz igazított, tágabb stop); (3) esettanulmányok — a legjobban és legrosszabbul sikerült korábbi ajánlások az AI saját akkori indoklásával, hogy az érvelési mintákat ismerje fel. Ez utóbbinál az AI kifejezetten az indoklás minőségét ítéli meg, nem az eredményt, mert egy jó eredmény lehet szerencse is. A visszamérés minden nap az elemzés ELŐTT fut, így a modell mindig a legfrissebb eredményekből tanul.
A „Mi vált be?” oldalon minden korábbi ötlet eredménye látható 1, 3, 6 és 12 hónapos távon: ötletenként (melyik papír vált be), a legjobb és leggyengébb ajánlások az AI akkori indoklásával, valamint bontásban — ajánlástípus, stratégia-változat és AI-modell, részvény vagy ETF, szektor, belépési helyzet, meggyőződés, piaci hangulat szerint. Az automatikus tanulságok csak elég nagy csoportokból születnek, hogy ne a véletlent olvassuk ki.
Ha ma már lefutott az elemzés, a rendszer kihagyja az újrafuttatást és csak megmutatja az eredményt. Ez védi az AI API limitet és megelőzi a duplikált ajánlásokat. Manuálisan force=1 paraméterrel írható felül.
⚠️ Az AI Tőzsdei Elemző nem pénzügyi tanácsadó. Az ajánlások kizárólag tájékoztatási célúak, nem befektetési tanácsok. A tőzsdei befektetés kockázattal jár — a befektetett tőke elveszhet. Minden döntést saját felelősségedre hozz meg.